Magyar hadikúltúra - A szablya

„Győzelmet vett, akárhány bajnokon.”

A „kard” jelentése mindenki számára egyértelmű, de sajnos a mai átlagember számára a „szablya” ismeretlen, pedig a szablya a magyar harcművészet jellemző küzdőfegyvere. Mitől szablya a szablya? Ellentétben a karddal, pengéje mindig íves. A szó a jelentését is magában hordozza: szabni, vágni, szabdalni. A szablya neve és használata egész Európában elterjedt. Elnevezése a legtöbb nyelvbe a magyarból került át.

A világ egyik első szablyaleletét a Kárpát-medencében találták egy késő avar, avagy griffes-indás avar sírleletben, melyet Kr.u. 670-re datálnak. A honfoglalók már a leletekből ismert szablyákkal az oldalukon érkeztek a Kárpát-medencébe. Nem véletlen, hogy a középkor után az egységesített hadseregek felállításánál a honfoglaló szablyán alapuló fegyvert vezették be a könnyűlovasságnál szinte világszerte.

A török elleni harcok kezdetével az oly egyedi jellemzőkkel bíró végvári magyar szablya elterjedése annak köszönhető, hogy a magyar végvári katonaságnak helyt kellett állnia mind az oszmán-török birodalom harcosaival, bosnyákokkal, balkáni délszlávokkal, perzsákkal, tatárokkal, haramiákkal, martalócokkal, mind a nyugati világ vallon, francia, német, spanyol zsoldosaival szemben. Reneszánszát lóhátról való ideális alkalmazhatóságának köszönhetően a huszárság kialakulása után élte. A szablya sikertörténete töretlen ez időtől fogva 1944-ig, Európa utolsó sikeres lovasrohamáig, amelyet magyar huszárok hajtottak végre a szovjet fronton. A magyar mintára szerveződött huszárezredek Dániától Olaszországig, Észak-Amerikától Oroszországig az Egyesült Királyságtól Spanyolországig vitték magukkal mind a szablyát, mint a szablyavívás tudományát, 32 országon keresztül.

A szablya sokáig individuális fegyver volt, forgatásának tudományát tapasztalati úton sajátították el a katonák, kiképzésről csak a XVIII. század második felétől beszélhetünk. A XIX. század során a vívás is rálépett az európai testkultúrát távlatilag meghatározó sport centrikus fejlődés útjára. A vívásoktatás központjai a tisztképző akadémiák, az egyetemi és kávéházi klubok, valamint egy-egy mester vívóterme köré csoportosuló társaságok lettek.

Magyarországon a Vigadó nagytermében és a Nemzeti Lovardában tartottak vívóakadémiákat az 1890-es években, ahol a legkiválóbb magyar mesterek keresni kezdték az akkor világszerte legjobbnak elismert olasz rendszer gyengéit. Ezeknek felismerésével és a vívótechnika fejlesztésével a XX. század elején alakult ki és vált meghatározóvá a későbbiekben a jellegzetes magyar vívóiskola. Egyedisége abban rejlett, hogy a magyarok beépítették a szablyavívás összetett kombinációs gondolkodásmódját az egyenes vonalú vívásba.

A szablyavívás meghatározó jellemzője, hogy mind a mozgás, mind a fegyver alakja körívet követ, ellentétben a kardéval, amely egyenes vonalú mozgású. A szablya élesre fent fokéle miatt nincsen holtidő, a már védettnek hitt vágások a másodperc tört része alatt végbevitt pengeátfordításból találattá kombinálhatók. A vívás folyamata itt koncentrációt, összetett gondolkodást, magas fokú kombinációs képességet igényel. Nem az erősebb és gyorsabb győz, hanem a jobb.

A ”Bajvívó Magyarok Hagyományos Szablyavívó Rendszer” a szablya népszerűsítését tűzte ki céljául Ez a rendszer az évszázadok alatt, a harci tapasztalatokból kialakult technikák tárházát sorakoztatja föl. A szablyavívást azoknak ajánlják, akik szeretnének visszatérni egy mára már teljesen letűnt, de a magyar nép lelkületére évezredekig kiható erényeket és virtust magában hordozó hagyományos vívási forma felé.

A technikai víváson kívül fiatalok számára a legfontosabb „szabad játékon” keresztül próbálja előhozni génjeikből azt a virtust és szablyavívó tudományt, amit a magyarság 1400 éve beléjük kódolt. Ezen túl, a vívás, csatázás közben az ifjak példát kapnak a korabeli hadi kultúrából, erkölcsből, vitézségből. Szemináriumokat, versenyre való felkészítőket látogathatnak a felnőttek. Rendszeres edzések Budapesten érhetők el.

…Nagy harcosok, derék hősök viseltek,
Pengéd vasára vésték nevüket,
Akár szemük világát, úgy kezeltek,
S – talán ezért – túlélted mindüket...

Gergely deák - Hídfő.net